Cím:

Augusztusi csillaghullás

Típus:

Skandináv keresztrejtvény

Ismertető:

„Ha kedd van, akkor ez Belgium”! Az idősebbek jól emlékeznek erre az amerikai romantikus filmvígjátékra, amit 1969-ben mutattak be a magyar mozik. Mos, ha augusztus van, akkor pedig itt a csillaghullás ideje. Nekem mindenesetre ez a párhuzam jutott eszembe, amikor az augusztusi balatoni éjszakákra gondoltam.A csillaghullás, mint sok más természeti jelenség, évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, sokféle hiedelem, mítosz kapcsolódik hozzá.Ha a sötét éjszakában feltekintünk az égboltra, sok ezernyi, lassan mozgó, fénylő csillag mellett feltűnő jelenség, amikor hirtelen villanással berobban a Föld légterére egy-egy hullócsillag (más néven meteor), amelyekről már tudjuk, hogy az űrben hatalmas sebességgel mozgó porszemcsék és kisebb kődarabok légkörbe való belépése okozza a jellegzetes felfénylést. Ugyan ezek gyakran egészen parányiak, de elképesztő gyorsasággal merülnek bele a légkör felső rétegeibe, másodpercenként 11-72 kilométert is megtéve. Hatalmas mozgási energiájuk – a súrlódás következtében – hővé alakul, ez a felforrósodás készteti világításra a légkör részecskéit. A hullócsillagokat két nagy csoportba szokás osztani. Az első osztályba az úgynevezett rajok tagjait soroljuk. Egy meteorraj érkezésekor óránként akár 100-120 hullócsillagot is megfigyelhetünk. Leghíresebbjük az augusztusi Perseidák. A második csoportot az úgynevezett sporadikus, vagy szórványos meteorok alkotják. Ezek nem tagjai egyik rajnak sem, érkezésük véletlenszerű.Kosztolányi Dezső: „Csillaghullás” c. versének utolsó két sorát rejtettük el a megfejtésben. (bg)