Cím:

Az öreg halász és a tenger

Típus:

Skandináv keresztrejtvény

Ismertető:

Ernest Hemingway kisregénye gyermek- és ifjúkorom emlékezetes olvasmánya, egyike annak a talán tucatnyi nagy alkotásnak, amit sikerült akkoriban elolvasnom. Bár sohasem volt elég türelmem az olvasáshoz, de ez a mű máig hatóan él az emlékeim között. Elsősorban amiatt, hogy megalapozta azt a hitemet, miszerint az embert (Isten által a saját képmására alkotott hallhatatlan lényt) csak legyőzni lehet, de elpusztítani nem. Santiago, az öreg kubai halász (aki tulajdonképp horgász, csak a magyar fordítás torzította el a foglalkozásának megnevezését), heroikus küzdelmet folytat a tengerrel. A 85. napon már egyedül megy ki a tengerre (addig egy fiatal fiú – Manolin – mindennap vele ment, de semmit sem fogtak.) Az öreg horgára egy hatalmas hal akad (a marlin), amely jó két napon át vonszolja őt a csónakkal együtt. A harmadik napon végül sikerül elejtenie a zsákmányt, s megindul a part felé segítő passzátszél is. Ám jönnek a cápák, melyek közül Santiago jó néhányat hősies küzdelemben megöl, de a partra azonban már mégis csak a nagy hal csontvázával tér vissza. Kezei tönkrementek, a kevés alvástól zavaros volt a beszéde, de túlélte a kalandot. A kisregény nagyon érzékletesen írja le, hogyan beszélget az öreg halász önmagával, a saját kezével, hogyan vészeli át a magány és a hatalmas küzdelem nehézségeit. Valódi tanmese ez, az ember és a sorsa közötti állandó harcról.A megfejtésben az öreg halász egyik legfontosabb gondolata van - kivonatosan - elrejtve. (bg)