Cím:

Házsongárdi temető

Típus:

Skandináv keresztrejtvény

Ismertető:

A kolozsvári Házsongárdi temető az erdélyi magyar történelem kövekbe, síremlékekbe ágyazott, szemmel látható és szívvel érzékelhető emlékkönyve. A temető neves halottainak listája szerint több száz híres író, költő, tudós, művész, orvos, közéleti személyiség és még sok, más területen maradandót alkotott kolozsvári ill. erdélyi származású magyar, román, németajkú ember teste talált itt nyughelyre. 2011-ben – az erdélyi magyarok kezdeményezésére 394 sír lett műemlékké nyilvánítva.A „Házsongárd” név régebbi, mint a temető. Eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölték így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A név első írásos említése 1373-ból maradt fenn, a szakirodalom a nevet német eredetűnek tartja, de az nem tisztázott, hogy a Haselgarten (mogyoróskert) vagy Hasengarten (nyúlkert) erdélyi szász változatából származik. A házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, azaz a százférfiak és a tizenkét esküdt együttes ülése, a pestisjárvány kezdetén.Egy merész, de egyáltalán nem megvetendő hasonlattal azt mondhatnánk, hogy a magyar ember számára a házsongárdi temető olyan, mint Róma a keresztényeknek: minden magyar embernek látnia, és megélnie kellene a házsongárdi temető különleges (hátborzongatóan gyönyörű) hangulatát, mielőtt eltávozna e földi életből.Apáczai Csere János feleségének emlékét örökítette meg Áprily Lajos a „Tavasz a házsongárdi temetőben” c. versében, mely így kezdődik:

A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört kövön és porladó kereszten

Az idézett rész befejező sorát a megfejtésben találjuk. (bg)